Okos Oroszlán és az eltűnt csillagok

Tappie Álomvilágában eljött a lefekvés ideje.

Ravasz Róka már a takaróját igazgatta.

Békés Bálna kényelmesen elhelyezkedett.

Okos Oroszlán még elolvasta a könyve utolsó oldalát.

Ugribugri Unikornis pedig az eget nézte.

Sokáig nézte.

Nagyon sokáig.

– Ööö... barátok?

– Mi az? – kérdezte Róka.

– Szerintem baj van.

Mindannyian felnéztek.

Az ég koromsötét volt.

Ugribugri elkerekedett szemmel nézett rájuk.

– ELTŰNTEK A CSILLAGOK!

– Eltűntek? – kérdezte Bálna.

– Mind! – mondta Ugribugri. – Pedig tegnap még tele volt velük az ég!

Róka már talpon is volt.

– Akkor megkeressük őket.

– Az összeset?! – kérdezte Ugribugri.

Róka felnézett.

– Kezdjük eggyel.

A négy barát elindult.

Nem jutottak messz, amikor Ugribugri megtorpant.

– OTT EGY!

A bokrok között apró fény villant.

Ugribugri odarohant.

– Megtaláltam az első csillagot!

Oroszlán közelebb hajolt.

Az apró fény egyszer csak felrepült.

– Ez nem csillag – mondta.

– Akkor mi?

– Egy szentjánosbogár.

Ugribugri utána nézett.

– Pedig már majdnem megvolt.

Tovább kerestek.

Róka benézett a bokrok alá.

Bálna a fák közé kukkantott.

Ugribugri még egy virág belsejét is megnézte.

– Szerintem oda biztosan nem fér be egy csillag – mondta Oroszlán.

– Biztos, ami biztos.

Ekkor valami megcsillant a fűben.

– OTT VAN! – kiáltotta Ugribugri.

Mind odaszaladtak.

Egy apró, fényes gömb ült egy fűszál végén.

Ugribugri egészen közel hajolt hozzá.

– Ez most már biztosan csillag.

Oroszlán óvatosan hozzáért.

A kis gömb legördült a fűszálról.

– Harmatcsepp.

Ugribugri felsóhajtott.

– Ezek a csillagok nagyon jól tudnak elbújni.

Már jó ideje kerestek, de egyetlen csillagot sem találtak.

– Talán messzebbre mentek – mondta Róka.

– Vagy elaludtak – tippelte Bálna.

Ugribugri megállt.

– A csillagok is alszanak?

– Nem egészen – kezdte Oroszlán.

Aztán Bálna közbeszólt.

– Várjatok.

Mindannyian ránéztek.

Bálna az eget figyelte.

– Valami más is hiányzik.

– Mi? – kérdezte Róka.

– A Hold.

Mind felnéztek.

Ugribugri szája tátva maradt.

– A HOLD IS ELTŰNT?!

– Ez már gyanús – mondta Róka.

– Először a csillagok, aztán a Hold... – sorolta Bálna.

– Lehet, hogy együtt mentek valahová! – mondta Ugribugri.

Oroszlán nem válaszolt.

Leült.

Felnézett az égre.

Aztán a barátaira.

Majd megint az égre.

– Oroszlán? – kérdezte Ugribugri.

Semmi.

– Oroszlán?

– Gondolkodom.

Ugribugri leült mellé.

Eltelt három másodperc.

– És?

– Még mindig gondolkodom.

Róka elnevette magát.

Oroszlán egyszer csak felkapta a fejét.

– Várjunk csak!

– Ha csak egy csillag tűnt volna el, az furcsa lenne – mondta Oroszlán.

– De mind eltűnt – mondta Róka.

– És a Hold is – tette hozzá Bálna.

Oroszlán bólintott.

– Pontosan.

Ugribugri pislogott.

– Én még mindig nem értem.

– Szerintem nem a csillagokkal történt valami.

– Akkor mivel?

Oroszlán az ég felé mutatott.

– Azzal, ami előttük van.

A többiek felnéztek.

Most már ők is észrevették.

Egy hatalmas, sötét felhő borította be az eget.

Ugribugri felkiáltott:

– AKKOR A CSILLAGOK MÖGÖTTE VANNAK!

– Szerintem igen – mondta Oroszlán.

– És hogyan hozzuk vissza őket?

Oroszlán lefeküdt a fűbe.

– Sehogy.

– Sehogy?!

– Várunk.

A négy barát lefeküdt egymás mellé.

Vártak.

És vártak.

Ugribugri megmozdult.

– Most?

– Még nem – mondta Oroszlán.

Kis idő múlva:

– Most?

– Még nem.

Aztán megmozdult a felhő.

A szél lassan arrébb tolta.

Először egy apró fény jelent meg.

– EGY! – kiáltotta Ugribugri.

Aztán még egy.

– KETTŐ!

Majd előbújt a Hold.

És egyszer csak az egész ég megtelt csillagokkal.

Ugribugri felpattant.

– MEGTALÁLTUK ŐKET!

Oroszlán mosolygott.

– Igazából végig ott voltak.

Ugribugri becsukta a szemét.

– Eltűntek!

Kinyitotta.

– Megvannak!

Megint becsukta.

– Eltűntek!

Róka felsóhajtott.

– Ezt mégis meddig fogod csinálni?

– Amíg el nem alszom.

Oroszlán elnevette magát.

– Akkor én nem várom meg.

Befészkelte magát a párnájába, és becsukta a szemét.

– Oroszlán? – kérdezte Ugribugri.

Semmi.

– Oroszlán?

Róka elmosolyodott.

– Szerintem ő már megtalálta, amit keresett.

– Mit?

Bálna halkan felelt:

– Az álmát.

Oroszlán pedig már békésen aludt a csillagok alatt.

Jó éjt, Okos Oroszlán!